Őrület jön a lakossági állampapíroknál idén, utalt ezzel a minap Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra, hogy mintegy 3000 milliárd forintot fizet ki az államkassza a lakosságnak 2025-ben. Ennek java része a prémium állampapírok kamataira megy el, pár nap múlva jön is az első komolyabb pénzeső. A kormányt nagyon is foglalkoztatja, mit kezdenek a magyarok ezzel a pénzzel, az állampapír-piaci likviditás és az önfinanszírozás fenntartása érdekében még a bankoktól való visszavásárlások korlátozását is belengette a miniszter. De mit jelent ez a bankoknak és az államnak, és legfőképpen: mit fog lépni a magyar lakosság?
Több lakossági állampapír-sorozat esetében is mától indul az értékesítés, úgy tűnik, 2025-ben ismét meg kell barátkozni az 5-7% közötti kamatokkal. Mutatjuk, hogy melyik állampapírral mekkora kamatot lehet most zsebre tenni.
Ma és holnap még befizethet a Babakötvényre az, akinek van 18 év alatti gyermeke és még nem merítette ki az idei évre vonatkozó 1,2 millió forintos befizetési összeghatárt. A tét nem kevés, ugyanis a kötvény februárban 20,6%-os kamatot fizet. Sőt, akinek az első sorozatú Babakötvénye van, mostantól egy évig 21%-on fialtathatja a babakötvényes pénzt.
Január elejétől új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból és a Fix Magyar Állampapírból is, a konstrukciók fontosabb paraméterei ezúttal nem változnak: előbbinél marad az 5 éves futamidő, lépcsős, 5,75-6,75% között mozgó kamatozással, utóbbinál pedig a 3 évre kínált évi 6,5%-os kamat.
December 20-án kamatot fizet és egyben le is jár a 3 éves 2024/K jelű prémium állampapír, a befektetők összesen mintegy 85 milliárd forintra számíthatnak. Sokakban felmerülhet a kérdés, mibe érdemes befektetni a likvid megtakarításokat. Az egyik kézenfekvő, olcsó és adótakarékos megoldás továbbra is az állampapír, ezek között pedig kitűnik egy igen magas kamat: a Prémium Magyar Állampapír 7,9%-a. Csakhogy ez a kamat már korántsem 7,9%, mutatjuk, miért, és milyen kamatra kell számítani 2025-ben.
Írtunk már arról korábban is, hogy az állampapír-portfólió diverzifikálása érdekében nem ördögtől való dolog azon gondolkodni, hogy vajon magyarként lehet-e szomszédos országokban eurós vagy egyéb devizás állampapírt vásárolni. Jó hír, hogy többek között az osztrákok mellett a románok is kínálnak lakossági papírokat, méghozzá igen vonzó, 8% körüli lejes és közel 6%-os eurós kamatozás mellett. A Portfolio kérdésére a román pénzügyminisztérium azt is elárulta, hogy magyarként miképpen juthatunk ezekhez hozzá.
Történelmi eredmény, hogy ma már egymillió magyarnak van már állampapírja - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebook-videóban.
Jövőre összesen 1700 milliárd forintnyi kamatot fizetünk ki a lakosságnak, ennek mintegy 63%-át az első negyedévben. Úgy gondoljuk, hogy a kamatok fele visszajön állampapírokba, a maradék pedig új megtakarításokba vándorol – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. A szakember arra számít, hogy az emberek valószínűleg nem fogják tömegesen eladni a megmaradó prémium állampapírt, hiszen az infláció továbbra is jelen van, a privátbanki ügyfeleknek pedig külön üzent. Kiderültek a részletek a bejelentett állampapírcsere funkcióról is, de aki abban reménykedett, hogy megússza a visszaváltás költségét, az csalódni fog.
Rég láttunk olyat, ami októberben történt a lakossági állampapíroknál: a névértéken számolt állománynövekedés elmaradt a piaci értéktől, amit a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása okozhatott. Vélhetően ennek köze van ahhoz is, hogy szeptemberben és októberben is 25-25 bázisponttal vágták vissza több lakossági állampapír kamatát. Mindeközben a befektetési alapok szárnyalnak: idén eddig már több mint 2000 milliárd forinttal nőtt az állományuk. Nem csak a lakosságnál csökkent októberben az állampapírok iránti kereslet, a hazai bankok állampapír-állománya is visszaesett kissé. Ha minden így marad, közel 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
Október végére a forintban denominált lakossági állampapírok állománya meghaladta a 11 200 milliárd forintot, ami az év elejéhez képest 11,5%-os (1160 milliárdos) növekedést jelent. Az idei értékesítések volumene ennél magasabb volt, 2700 milliárd forint, vagyis az állomány növekedését fékezte idén egy 1500 milliárd forint körüli visszaváltás. A számokból kiderül az is, hogy a lakossági befektetők érzékenyen reagálnak a negatív hírekre, például kamatcsökkentések bejelentésére, ami a kamatcsökkentés időpontjáig fokozott érdeklődést eredményez, de utána csökkenti a keresletet. Mutatunk pár példát.
Jövő héttől új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a hétfőtől értékesített konstrukció fontosabb paraméteri ezúttal nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős kamatozással, a kamat mértéke pedig 5,75-6,75% között mozog majd.
2025-ben eddig soha nem látott összegű kamat kerül kifizetésre a lakossági befektetők részére, melynek túlnyomó része az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírhoz (PMÁP) kapcsolódik. Ezek az állampapírok most fizetik ki a 2023-as inflációhoz kapcsolódó kamatot. A következő hónapok két fontos kérdése az lesz, mihez kezdenek a lakossági befektetők a több százmilliárd forintnyi bevétellel, illetve hogyan reagálnak majd az inflációkövető állampapírok alacsonyabb kamatára. Az ÁKK arra számít, hogy a kamat nagy részét továbbra is állampapírba forgatják majd vissza a tulajdonosok, illetve nem épül le a lakossági állampapírok állománya, ezek a termékek ugyanis továbbra is versenyképesek más megtakarítási termékekhez képest.
Új Bónusz Magyar Állampapír érkezik a héten, a friss tájékoztató szerint a 3 éves konstrukció kamata továbbra is a DKJ-hozamokat fogja lekövetni, és ezen felül kínál majd 1,5 százalékpontos kamatprémiumot. Van itt azért egy érdekesség.
A kormány tervei szerint véglegesíthetik a Start-számlákra vonatkozó befizetési korlátot, vagyis marad a Babakötvénynél az évi maximum 1,2 millió forintos befizetési összeghatár - írta meg a Bankmonitor.
Egyelőre a befektetési alapok állnak nyerésre a lakossági megtakarításokért folyó küzdelemben, szeptember végéig a magyarok már közel 1300 milliárd forintnyi friss pénzt tettek a kategóriába. Az állampapírok felzárkózása mindeközben nem elég gyors, így könnyen lehet, hogy a tavalyi év után 2024-ben is a befektetési alapok jönnek ki győztesnek. Mindeközben nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete sem, ha minden így marad, akár 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
Szeptemberben és októberben két lépésben, 25-25 bázisponttal csökkentette a lakossági állampapírok kamatait az ÁKK, de az érdeklődés továbbra is erős a lakossági állampapírok iránt. A döntésekkel az ÁKK követte a jegybanki alapkamat változását. A lakossági állampapírok kamatát az ÁKK az eddigiekkel összhangban továbbra is a piaci kondíciók, a finanszírozási igény, valamint a lakossági kereslet függvényében határozza meg.
Izgalmas spekuláció kapott szárnyra.
Súlyos veszélyekre figyelmeztetnek.
Ez gond lehet hosszú távon.
Európa fellélegezhet.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
