Rég láttunk olyat, ami októberben történt a lakossági állampapíroknál: a névértéken számolt állománynövekedés elmaradt a piaci értéktől, amit a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása okozhatott. Vélhetően ennek köze van ahhoz is, hogy szeptemberben és októberben is 25-25 bázisponttal vágták vissza több lakossági állampapír kamatát. Mindeközben a befektetési alapok szárnyalnak: idén eddig már több mint 2000 milliárd forinttal nőtt az állományuk. Nem csak a lakosságnál csökkent októberben az állampapírok iránti kereslet, a hazai bankok állampapír-állománya is visszaesett kissé. Ha minden így marad, közel 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
Október végére a forintban denominált lakossági állampapírok állománya meghaladta a 11 200 milliárd forintot, ami az év elejéhez képest 11,5%-os (1160 milliárdos) növekedést jelent. Az idei értékesítések volumene ennél magasabb volt, 2700 milliárd forint, vagyis az állomány növekedését fékezte idén egy 1500 milliárd forint körüli visszaváltás. A számokból kiderül az is, hogy a lakossági befektetők érzékenyen reagálnak a negatív hírekre, például kamatcsökkentések bejelentésére, ami a kamatcsökkentés időpontjáig fokozott érdeklődést eredményez, de utána csökkenti a keresletet. Mutatunk pár példát.
Jövő héttől új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a hétfőtől értékesített konstrukció fontosabb paraméteri ezúttal nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős kamatozással, a kamat mértéke pedig 5,75-6,75% között mozog majd.
2025-ben eddig soha nem látott összegű kamat kerül kifizetésre a lakossági befektetők részére, melynek túlnyomó része az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírhoz (PMÁP) kapcsolódik. Ezek az állampapírok most fizetik ki a 2023-as inflációhoz kapcsolódó kamatot. A következő hónapok két fontos kérdése az lesz, mihez kezdenek a lakossági befektetők a több százmilliárd forintnyi bevétellel, illetve hogyan reagálnak majd az inflációkövető állampapírok alacsonyabb kamatára. Az ÁKK arra számít, hogy a kamat nagy részét továbbra is állampapírba forgatják majd vissza a tulajdonosok, illetve nem épül le a lakossági állampapírok állománya, ezek a termékek ugyanis továbbra is versenyképesek más megtakarítási termékekhez képest.
Új Bónusz Magyar Állampapír érkezik a héten, a friss tájékoztató szerint a 3 éves konstrukció kamata továbbra is a DKJ-hozamokat fogja lekövetni, és ezen felül kínál majd 1,5 százalékpontos kamatprémiumot. Van itt azért egy érdekesség.
A kormány tervei szerint véglegesíthetik a Start-számlákra vonatkozó befizetési korlátot, vagyis marad a Babakötvénynél az évi maximum 1,2 millió forintos befizetési összeghatár - írta meg a Bankmonitor.
Egyelőre a befektetési alapok állnak nyerésre a lakossági megtakarításokért folyó küzdelemben, szeptember végéig a magyarok már közel 1300 milliárd forintnyi friss pénzt tettek a kategóriába. Az állampapírok felzárkózása mindeközben nem elég gyors, így könnyen lehet, hogy a tavalyi év után 2024-ben is a befektetési alapok jönnek ki győztesnek. Mindeközben nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete sem, ha minden így marad, akár 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
Szeptemberben és októberben két lépésben, 25-25 bázisponttal csökkentette a lakossági állampapírok kamatait az ÁKK, de az érdeklődés továbbra is erős a lakossági állampapírok iránt. A döntésekkel az ÁKK követte a jegybanki alapkamat változását. A lakossági állampapírok kamatát az ÁKK az eddigiekkel összhangban továbbra is a piaci kondíciók, a finanszírozási igény, valamint a lakossági kereslet függvényében határozza meg.
Jövő héttől új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a hétfőtől értékesített konstrukció fontosabb paraméteri ezúttal nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős kamatozással, a kamat mértéke pedig 5,75-6,75% között mozog majd.
Friss inflációs adatot közölt ma a KSH, e szerint szeptemberben az egy évre visszatekintő áremelkedés 3% volt, vagyis három és fél után először elérte a jegybanki célt. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint azonban az év hátralevő részében még emelkedhet az infláció, ha igazuk lesz, az magasabb prémium állampapír-kamatokat is jelenthet jövőre.
Korábban már írtunk arról, hogy az osztrákok is elindították saját lakossági állampapír-palettájukat, de akkor még számos korlátozó feltételnek kellett megfelelni ahhoz, hogy külföldiként ottani állampapírt vásárolhassunk. Az osztrák államkincstár azóta könnyített a feltételeken: az eddigi szigorúbb online opció mellett már postai úton is lehet számlát nyitni külföldiként, így mostani cikkünkben gyakorlati szempontból mutatjuk be ennek a folyamatát.
Nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete augusztusban sem, ha minden így marad, akár 80 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Mindeközben a magyar lakosság által tartott befektetési alapok állománya már több mint 1600 milliárd forinttal nőtt idén úgy, hogy az idei eddigi leggyengébb keresleti adatokat produkálta a szektor.
Akik rendszeresen követik a lakossági állampapírok piacát, megfigyelhették, hogy egyre gyakrabbak a kamatcsökkentésről szóló hírek. Mostanra a megújult MÁP Plusz, a FixMÁP és a Kincstári Takarékjegy kamatát is több lépcsőben visszavágták, és a rossz hírünk az, hogy úgy tűnik, nincs itt a vége. De érdemes még ilyen környezetben állampapírt venni? Megnézzük, mennyi az annyi, és mutatunk egy titkos favoritot, amelyre lehet, hogy sokan még nem is gondolnak.
Új sorozatokat bocsátanak ki több lakossági állampapírnál is, a friss dokumentációk alapján az eddiginél alacsonyabb kamattal. Csökkenni fog a megújult MÁP Plusz, a jelenleg legnépszerűbb FixMÁP és a Kincstári Takarékjegyek kamata is.
Kiemelt témáink között lesznek a hazai állampapír-befektetések a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Holnap búcsút int a 2024/J sorozatú Prémium Magyar Állampapír: a konstrukció mintegy 53 milliárd forintnyi tőkét és mintegy 8,6 milliárdnyi kamatot fizet ki a befektetőknek.
Hasonló témákkal is foglalkozunk a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Idén már volt egy jelentős pénzeső az állampapíroknál, de jövőre ez még nagyobbat fog szólni: becslésünk szerint 2025-ben mintegy 3000 milliárdos tőke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát. Ebből csak 1800 milliárdot a prémium állampapírokra kell kifizetnie az államnak, aminek a java része ráadásul az első negyedévben esedékes. Mostani cikkünkben megnéztük, melyik állampapírból mekkora kamatra számíthatnak a befektetők, és arra is keressük a választ, mi lesz a sorsa annak a fennmaradó 6500 milliárdnyi PMÁP-állománynak, amelynek hirtelen 5% környékére fog visszaesni a kamata.
Minden politikai és jogi eszközt bevetnek.
Megnyugtatta a kedélyeket a lengyel vezető.
Nagyhatalmi érdekek csapnak össze.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
